A köztudatban kevésbé ismert, de Magyarországon a múltban jelentős Űrprogramok, kutatások és fejlesztések folytak, ez napjainkban sincs másként. Magyarország Űrstratégiájának jövőképe szerint hazánknak a globális űrszektor aktív szereplőjévé kell válnia, egyes fejlesztési területeken pedig regionális vezető szerepet kell betöltenie. E tervek, valamint a magyar űrkutatás és űrhajózás támogatását tűzte ki céljául a Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesület.
Egyesületünk 2021. szeptemberében alakult az alábbi céllal:
A magyar űrkutatás és űrhajózás támogatása, mely cél érdekében folyamatosan részt vesz az e területen megvalósítandó projektek kialakításában, esetleges finanszírozásában, felkutatja az ehhez szükséges forrásokat, pályázatokat és egyéb támogatási formákat, valamint szakmai támogatást nyújtva elősegíti és közreműködik a második magyar űrhajós kiválasztásában és küldetésében.
Ebben a kiválasztási folyamatban kiemelt szerepet kap egyesületünk elnöke, Farkas Bertalan, aki méltán került fel a MÜTE logójára első magyar űrhajósként. A gyulaházi születésű vadászpilótának az interkozmosz program keretében sikerült 1980-ban a világűrbe jutni a Szojuz-36 fedélzetén. Sikeres küldetése után, többek között a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült.
“Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. – Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött.”
1976–1980 között több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan világűr programját, melynek alapján orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. A kísérletekre 1980. május 26. és június 3. között került sor a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.
Látható, hogy közel 50 évvel ezelőtt mennyire komoly és szerteágazó kutató munka zajlott Magyarországon. Ez napjainkban sincs másképp, a HUNOR programnak is köszönhetően, jelenleg az Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) és több mint tíz egyetemen folytatnak űrkutatást különböző területeken.
Ezek orvostudományi, űrélettani, sugárzásfizikai, gyógyszerkutatási, műszaki, anyagtudományi kutatások, de fontosak a növénytermesztéshez és táplákozáshoz kapcsolódó fejlesztések is. Ez utóbbi kutatásokhoz kapcsolódik a szakterülete – a növénynemesítés – egyesületünk alelnökének, prof. dr. Kruppa Józsefnek, aki egy interjú alkalmával így nyilatkozott:
Az én fajtáim is szerepelnek a Debreceni Egyetemen folyó űrkutatási programban (DE SPACE) – a lucerna és a triticale fontos lehet mint értékes fehérje – és táplálékforrás. Ám a legelőrehaladottabb kísérleteket a paprika vonatkozásában végzik Fári Miklós professzor Úr vezetésével.
Farkas Bertalan után a következő magyar űrhajós is kutatóűrhajós lesz, tudományos munkát kell végezzen. Űrrepülése során számos kísérletet kell végrehajtania, ami elsősorban Magyarországnak ad majd muníciót, de természetesen az egész emberiség javát is szolgálja.